Képzések jogi háttere

Képzéseinkre a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezései az irányadóak !

Valóban lehet-e iskolarendszeren kívüli képzést indítani mindenféle külön engedély, bejelentés, nyilvántartás, akkreditáció nélkül?

Az akkreditáció megszűnt, a felnőttképzés minősége emelésének kulcsa kizárólag a képző intézmények működésében, színvonalas oktató munkájában rejlik!

A felnőttképzési intézmények és képzési programjaik – 2001. évi CI. törvényben szabályozott- nyilvántartási rendszere 2013. szeptember 1-től hatályát vesztette, megszűnt.

Az új felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képző intézmények (a jelenleg felnőttképzési intézményi akkreditációval rendelkezők és majd a hatósági engedéllyel rendelkezők) nyilvántartásáról a 2013. évi LXXVII. törvény 5. §- a rendelkezik.

Az új felnőttképzési törvény csak azon képzők működését szabályozza, amelyek államilag elismert végzettségekre felkészítő (OKJ szerinti szakképesítés, illetve általános nyelvi képzés), valamint állami, uniós forrásból támogatott képzéseket valósítanak meg (utóbbiakba nem tartoznak bele azok a képzések, melyeket külön jogszabályok szabályoznak, például az un. „hatósági képzések”, ezekre a képzésekre támogatás igénybevétele esetén sem terjed ki az új törvény).

E képzéseket a törvény szabályozási szempontból négy nagy körre osztja: OKJ szerinti szakképzések (1. képzési kör), támogatott egyéb szakmai képzések (2. képzési kör), általános nyelvi képzés és támogatott nyelvi képzések (3. képzési kör), egyéb támogatott általános képzések (4. képzési kör), (a négy képzési kör összefoglalóan: felnőttképzésben szabályozott képzések).

Egyéb szakmai képzés alatt a munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához, illetve magasabb szintű végzéséhez szükséges felkészítést értjük.

Általános nyelvi képzés alatt az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés.

Az egyéb támogatott általános képzés felzárkóztató, informatikai, állampolgári vagy – a támogató szándéka szerint – bármilyen más, a szakmai és nyelvi kompetenciák megszerzésétől eltérő célra irányuló képzés lehet.

Az új törvény tehát kizárólag az államilag elismert végzettségre irányuló (OKJ, KER szerinti nyelvi), és a támogatásban részesített képzésekre vonatkozik.

Azok a képző intézmények, melyek nem rendelkeznek felnőttképzési intézményakkreditációval és nem rendelkeznek hatósági engedéllyel – nem tartoznak az új felnőttképzési törvény hatálya alá, a fenti négy képzési körbe tartozó képzéseket nem folytathatnak. Ezen képzők kizárólag az eddigiekben meghatározott képzési körhöz (1-4.) nem tartozó képzési programokat bonyolíthatnak 2013. szeptember 1-től, melyhez külön engedély vagy előzetes bejelentés valóban nem szükséges, azonban a képzés befejezését követő statisztikai jelentési kötelezettség rájuk is vonatkozik (OSAP, https://osap.nive.hu). (Természetesen a képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó tevékenységi körében szerepelnie kell a képzési tevékenységnek.)

A törvény hatálya alá nem tartozó képzésekre (tehát nem OKJ-s, nem általános nyelvi, és nem támogatott) a fogyasztóvédelem általános szabályai érvényesek.